Budafok, azok a hatvanas évek…
Az 1950-es éveket követően, 1961-ben megkezdődött a második ötéves terv. Ez végre Budafok és az egész XXII. kerület életében jelentős változásokat, fejlődést hozott. 1963. január elsejével a HÉV-et felváltotta a villamosközlekedés, megjelentek a sárga villamosok. Az egyharmadára csökkent viteldíj kompenzálta a korábbi menetrend eltörlését, valamint a HÉV szerelvények első és másodosztályát. 1963. április 4-én felavatták Budafok második képzőművészeti alkotását, Ungvári Miklós Kossuth-díjas szobrászművész felszabadulási emlékművét a Városház téren. 1964-ben megkezdődött a budafoki Kísérleti lakótelep építése. A Vöröskereszt utca–Dévény utca–József Attila utca–Nagytétényi út által határolt területen 9532 négyzetméteren 483 lakás készült el a 60-as évek végéig.
A legnagyobb előrelépést az új Szakorvosi Rendelőintézet 1965. augusztus 16-i átadása jelentette. A Fővárosi Tanács vb-elnöke, Sarlós István által átadott létesítményben augusztus 19-én kezdte meg működését a 15 szakosztály. A korábbi, Városház téri SZTK-ban pedig tüdőgondozó intézet létesült. Az új orvosi épület előtt 1967-ben helyezték el Kiss Kovács Gyula Ülő nő című, 2 méteres mészkőszobrát. 1969-ben pedig a bejárat mellett volt látható Schaár Erzsébet Káldor Adolfot ábrázoló bronz fejszobra. (A szobrot azóta sajnos ismeretlen tettesek ellopták.) A másik, napjainkat is meghatározó esemény a Leányka utcai közúti felüljáró (ahogy akkor hívták, az Albertfalvai felüljáró) átadása volt 1966. október 8-án. Ezzel a felüljáróval kiváltották a „20 percen túl is zárva tartható” vasúti sorompót.
Az oktatásban is jelentős fejlesztések történtek. A hatvanas évek elején megépült az új Gádor utcai általános iskola, kiváltva a régi, elavult, oktatásra már nem alkalmas épületet. A Pannónia utcai általános iskola új tornatermet kapott. A hatvanas évek utolsó harmadában megkezdődött a második világháborúban súlyosan megrongálódott Leányka utca szanálása, hogy helyet adjon az új Leányka utcai lakótelepnek, amellyel majd végleg befejeződik a budafoki barlanglakások felszámolása.
A helyi sportéletben is jelentős változás következett be. A BMTE Kinizsi sportpályája az 1960-as évek elejére szinte teljesen alkalmatlanná vált mérkőzések rendezésére. A köves altalaj, az erre felhordott fekete salak nemcsak alkalmatlan, hanem veszélyes is volt a játékosok részére. A kerületi tanács, a budafoki, valamint kerületi vállalatok széles körű összefogásával 1963 őszére megújult a pálya. A teljesen felújított játéktér füves borítást kapott. Az 1960-as évekre visszatekintve megállapítható, hogy Budafok történetének egyik meghatározó időszaka volt.
Garbóci László helytörténész
